A rendszer gondolkodás az egyik újolyan modern kifejezések, amelyeket sok menedzser, pszichológus, személyi növekedési coach és más edző használ. A szintje a döntéshozatal gyorsaságát és minőségét szemlélteti, ezért ezt a mutatót a foglalkoztatás során a jövőbeli munkavállaló fontos jellemzőjeként tanulmányozzák.
A percepció hagyományos logikai megközelítésea valóság és a jelenség tanulmányozása azon alapul, hogy a megfigyelt rendszer komponensekre oszlik. Ezeket egy darabban vizsgálják és gyűjtik össze. Elvégzése során ezeket az intézkedéseket, egy személy szándékosan egyszerűsíti a rendszert, elveszíti a nagyszámú kombinációja tényezők, amelyek hatással vannak egymásra.
Az egész világ struktúráját rendszerként lehet leírni. Integrált, nincs benne külön töredékek, amelyek nem kapcsolódnak a komponensek többi részéhez.
A "rendszer" fogalma az oktatás,létező és működőképes a nagyszámú alkatrész többváltozós interakciójának köszönhetően. A rendszer sajátossága, hogy nem az alkatrészek összetételét, hanem az egymással való kölcsönhatás módjait és módszereit befolyásolja. E kölcsönös befolyás jellege nemlineáris, többnyire rejtett és érthetetlen, sőt néha paradox. A rendszerszemlélet célja az univerzum ilyen modelljének megtalálása vagy fejlesztése, amelyen belül lehetőség nyílik a világméretű tereptárgyak nagypontosságú elhelyezésére.
A rendszergondozás fejlesztésének megkezdése kívánatosgyermekkorától. Így válik a valóság észlelésének fő módja. A szisztémás gondolkodású emberek a következő képességeket szerezhetik meg:
Tesztelés, interjú és értékelésa pályázók különböző pozíciókra vonatkozó minőségét úgy tartják meg, hogy megteremtsék a megfelelő benyomást a pályázó szakmai képességeiről, valamint az egész személyiségéről. A csapat létrehozásának tudományos megközelítése segít a vállalat koherensebb munkájának, a munkavállalók magas színvonalú visszatérésének és a munkában való elégedettségének elérésében. Emellett minimalizálja a konfliktusok és félreértések előfordulását.
A szisztematikus gondolkodás egy jó alkalmazott fontos képessége, ezért a szint vezetõi felmérésével a HR vezetõk a jelentkezõk alábbi tulajdonságait tanulmányozzák:
Attól függően, hogy mennyire fejlett a szisztematikus megközelítés, a teszt személy szisztematikus gondolkodása, a több szint egyikét hozzá lehet rendelni hozzá.
1. Nulla, ezt nevezzük az inkompetencia szintjének:
2. Az első (kezdeti):
3. Második (az első szint alapján):
4. Harmadik (a második szint alapján):
Mindenekelőtt meg kell tudnia saját magának a lényegét ésennek a készségnek a hatóköre. A szisztematikus gondolkodás valóban olyan minőség, amely nemcsak a munkahelyen, hanem minden életkörülményben is hasznos. Még ha olyan triviális ügyről is beszélünk, mint például a családi vacsorán felmerülő konfliktus, lehet, hogy oldalról kell nézni a helyzetet, elemezni annak helyiségeit és felmérni a lehetséges következményeket.
Az irodalom, a hang és a videó válikegyedi információk forrásai, amelyek segítenek a szisztémás gondolkodás tanulmányozásában. A könyvek (elektronikus, papír vagy audio felvételek) lehetővé teszik, hogy teljes mértékben belemerüljön a szerző tapasztalatainak világába. Fontos, hogy a teljes rendszerszemléletű gondolkodás elsajátításához az összes lépést átlépjük.
Ezen a téren érdemes szerzők között a JosephA „Connorról („ A szisztematikus gondolkodás művészete ”). A könyve sokak számára kinyilatkoztatás volt. Elemi és látszólag közismert, teljesen ismerős dolgokról beszélt, az író képes volt azonosítani a szisztematikus gondolkodás fő akadályait, valamint azok kiküszöbölésének lehetőségeit. Amellett, hogy Connor „A rendszerek gondolkodásának művészete” komoly fejlemények alapján készült, nyelve rendkívül elérhető és érthető. A könyv ajánlásainak felhasználásával önállóan kialakíthatja és fejlesztheti a szükséges készségeket.
Connor számos példán tanítja a szisztematikus gondolkodást, amelyekben minden olvasó figyelembe veheti magát, barátait és különféle élethelyzeteit.
Az oroszul beszélõ íróktól a fejlõdés kérdéseV. Tolkachev akadémikus rendszertani gondolkodással foglalkozik. Igaz, a Rendszeres gondolkodás luxusa című könyve sokkal bonyolultabb, mint amit Connor írt. Célja a pszichológiai karok hallgatói vagy gyakornokai, Freud Z. által felvetett ötletek kidolgozása. Folytatva Freud elméletét, valamint követőinek eredményeit, Tolkachev vezette be a személyiségek szétválasztását nyolc pszichotípusba. A szisztematikus gondolkodást szisztémás-vektornak nevezi.
Még akkor sem, ha nincs ideje olvasni és hallgatnikönyveket, akkor a legegyszerűbb módszereket alkalmazhatja a szisztematikus gondolkodás fokozatos fejlesztésére. Először is érdemes foglalkozni a mentális modellek meghatározásával. Ez a neve mindennek, amiben egy ember hisz, és amelyben szilárdan meg van győződve. Ezek a modellek szolgálnak a döntéshozatal alapjául és egyfajta „üvegként”, amelyek miatt az ember a világot nézi. Gyakran megengedik neki, hogy csak azt látja, amit akar. A fő mentális modellek a következők:
Annak ismerete, hogy mely mentális modellek befolyásolják az ember viselkedését, lehetővé teszi annak kibővítését, hogy figyelembe vegye a rendszer jellemzőit és a többi tényezőt.
Annak alapján, hogy a szisztematikus gondolkodásaz a képesség, hogy behatoljon a rendszer működésébe, fejlessze azt a készséget, amelynek nincs értelme az egyes részek tanulmányozására. A rendszerek fő tulajdonsága azoknak a tulajdonságoknak a megjelenése, amelyek a rendszerekre jellemzőek, de amelyek nem tartalmaznak elemeket. A rendszer tanulmányozása a megfigyelés során elérhető. A szisztémás gondolkodás fejlesztéséhez érdemes megfigyelni a hatékony és sikeres tárgyakat. Tanulmányozni kell munkájuk alapelveit, a részek közötti kapcsolatok jellegét, a különféle megtett intézkedések következményeit. Ez a technika megérti a sikeres rendszerek működését és ezen ismeretek alkalmazását az életben.
A kialakult hozzáállás felülvizsgálata és javításaa valóság rendkívül fontos az emberi cselekvési szabadság szempontjából. A sztereotípiákat a múltbeli tapasztalatok alapján fejlesztették ki, és nagyon jók egy egyszerű, tipikus megoldás kifejlesztésében, de teljesen irrelevánsak, ha felmerül egy teljesen új probléma. A rendszerszemléletű megoldások új koncepciók kidolgozásán alapulnak, ezért annyira hasznos, hogy felkészítse ötletességét és innovatív hozzáállását a helyzethez.
Az érdekek, nézetek és láthatár kibővülésévelaz ember gondolkodása változékonyságot vesz fel. Az érdekek széles köre automatikusan a mentális térképek tudattalan kiterjedéséhez vezet. Ez viszont elősegíti a szisztémás gondolkodás fejlesztését.
Ha szándékosan különféle helyzeteket hoz létreA bizonytalanságok felkutatása és új megoldások megtalálása érdekében nagyon jó eredményeket érhet el a szisztematikus gondolkodás képzésében. A való életben nincsenek olyan helyzetek, amelyeket bizonyosan biztosnak lehetne nevezni. Sok tényező befolyásolhatja a legváratlanabb pillanatot.
Valójában ez a leghatékonyabb ésa kreatív képességek és a szisztémás gondolkodás fejlesztésének hatékony módja. A Microsoft toborzási szakaszában használják. A pozícióra jelentkezőknek a kreatív tartalom több feladatát kell megoldaniuk.
Tekintettel a fenti körülményekre, megtehetiazzal érvelni, hogy a szisztematikus gondolkodás művészete elérhető cél. Mint minden edzés esetén, időt, akaratot, kitartást és kitartást igényel. Az eredmény azonban megéri, mivel a természetben, a társadalomban és az emberi testben zajló folyamatok mélyebb megértéséhez vezet.
