A gyermekkorból a karakterek velünk élnekKrylov művei. Krylov sorsának erkölcse, bármelyikük, gyakran segít abban, hogy megértsük az élethelyzeteket, és nehéz esetekben a megfelelő következtetéseket levonjuk. A korabeli iskolai évektől olvassuk a sorsot! És a mi memóriánkban veletek tárolják ezeket a fényes képeket, amelyek eszébe jutnak, amikor „patthelyzetes” helyzet keletkezik. Tegyük fel, hogy Krylov sorsának erkölcse segít nekünk élni! És nem lepődünk meg a mű szerzőjének betekintésével.
Emlékeznek majd a Mopszra, az Elefántra ugatva, hiábavalóan és bátoran próbálva benyomást kelteni. És sokan hisznek!
Aztán egy majom szeme előtt, aki önmagában gúnyolódik, és nem ismeri fel a tükörben való megjelenését.
A Farkas elmagyarázza a Báránynak, hogy azt mondja, mindent csak azért hibáztat, mert meg akarja enni a Farkasot ...
Ez a majom (és ez különösen igaz ma!), Anélkül, hogy tudnánk a szemüveg értékéről, összetör egy kő ellen!
Mindez Krylov híres meséi.Mindegyikük erkölcsi szabálya általában több tágas szóból vagy kifejezésből áll, amelyeket a szerző rímelt a memorizálás növelésére. Igen, Krylov sorsának minden erkölcse már régóta „népszerű kifejezésnek” nevezhető, ahogy azt korábban is hívtuk! Krylov szava éles!
Некоторые критики говорят, что, мол, Иван Крылов Egyáltalán nem írt gyermekeknek, és a gyerekeknek való mesék igazi jelentése nem világos. De Krylov sorsának, szinte mindegyikének erkölcse, olyan egyértelműen ki van írva, hogy mindenki számára érthető, még a gyermek számára is! És hallanunk kell: "... ez a sors erkölcse ez ..." - Krylov azonnal értendő!
Hasonlítsa össze Krylov műveit a művekkela híres görög író - Ezász (tőle jött az „ezosz nyelv”, az allegória nyelve). Összehasonlítva az ieesop mesékkel, akik a Kr. E. Hatodik században éltek, Ivan Krylov mesék különböznek a karakterek nemzeti jellegében. És a Krylov-szal is a történetek szakszerűen rímzett, tartalmas kifejezésekkel rendelkeznek, és az olvasók egyértelműen emlékeznek rá. Például Aesop „hangya és bogár” és Krylov „szitakötő és hangya” című művei.
Tehát mi közös ezekkel a művekkel és hogyan különböznek egymástól?
Az egész telek, nem kétséges.A karakterek is visszhangzik. Ászopnál azonban a bogár együttérzik a hangyának, a hangyát viszont csak a kifogás állítása korlátozza: "Ha dolgozol, akkor nem ülne étel nélkül". Az orosz fabulista álláspontja sokkal keményebb a láfárokkal és az élősködőkkel szemben: „szóval menj, táncolj!”
A Dragonfly és a Beetle bizonyos szempontból hasonló (valószínűleg azért, mertmindkettő rovar!), de viselkedésük mindkét esetben meghatározza a hangya reakcióját. Ezesop esetében ez enyhébb moralizálás, inkább együttérzéssel járó vágy. És Krylov esetében közvetlen megvetést és „táncolni” vágyunkat látunk anélkül, hogy bármiféle nyilvánvaló együttérzés lenne a szitakötő ellen, aki az elemek miatt szenvedett.
Ezen felül Krylov elősegíti a telek fejlesztésétrím - és így a fabula jobban emlékszik a fülre! Krylov hajlamos nemzeti képeket használni, összekapcsolva a fabula ábrázolását a "nemzeti realitásokkal", és ebből a narráció még ragyogóbbá, még jelentősebbé válik.
