A fenyegető globális problémák közöttaz emberi civilizációnak, az éghajlatváltozásnak elsőnek kell lennie. A természeti katasztrófák miatt az emberiség hatalmas veszteségeket szenved. Erdőtüzek, árvizek, aszályok, tornádók, hurrikánok - ezek csak a legszembetűnőbbek az éghajlatváltozás következményeinek.
A lehetséges veszélyek további megértéseA globális felmelegedés miatt a világközösség számos intézkedést hozott. 1992-ben az ENSZ klímaváltozási konferenciáját aláírták az ENSZ környezetvédelmi konferenciáján. 1997-ben aláírták a Kiotói Jegyzőkönyvet. Ez a dokumentum az országok kötelezettségvállalásait tartalmazza a káros üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vagy korlátozására. 2012-re a tervek szerint 5,2% -kal csökkentik a kibocsátást az 1990-es szinthez képest. Minden államnak külön kibocsátási határértékei vannak. Ha az ország nem teljes mértékben költi el a korlátokat, akkor lehetősége van felhasználatlan kvótákként eladni azokat. Az ENSZ szakértői szerint egy ilyen mechanizmus megkönnyíti a források áramlását a fejlődő országokba. Ezeket az erőforrásokat az éghajlatváltozás negatív hatásainak leküzdésére fogják felhasználni.
A Kiotói Szerződés szabályozza, hogy a keletiEurópának, valamint a balti államoknak 8% -kal kell csökkenteniük az emissziót, az Európai Uniónak - 8% -ot, Kanadát és Japánt - 6% -kal, Ukrajnának és Oroszországnak pedig a kibocsátásokat 1990-es szinten kell tartaniuk. A fejlődő országokat, köztük Kínát és Indiát nem terhelik kötelezettségek, hanem önkéntes kötelezettségeket vállalhatnak, és finanszírozást kaphatnak végrehajtásukhoz.
Először is, sok szakértő még a globális felmelegedés tényét is kételkedik. Az átlagos éves hőmérséklet növekedése véletlenszerű ingadozás lehet. Utána az éghajlat normalizálódik.
Másodszor, még ha tényleg meg is ismerikaz átlagos éves hőmérséklet folyamatos emelkedése, egyáltalán nem annyira nyilvánvaló, hogy az ember meghatározó szerepet játszik ebben. Úgy gondolják, hogy a szén-dioxid növekedése nem a felmelegedés oka, hanem eredménye.
Harmadszor, a globális felmelegedés lehetaz emberiség egyáltalán nem katasztrófa. Néhány országot, például Hollandiát eláraszthatnak, de a melegedés lehetővé teszi a jelenleg gyakorlatilag nem használt területek aktív fejlesztését, például Szibéria, Kanada és a sarki tengerek.
Ezek a kétségek nem cáfolják meg a szennyezés mértékének ellenőrzésére szolgáló mechanizmus létrehozásának fontosságát. Bár maga a Kiotói Jegyzőkönyv egyáltalán nem szükséges
Oroszország megállapodást írt alá 1999-ben, és2004. végén ratifikálta. Oroszország esetében a Kiotói Jegyzőkönyv csak 2005-ben lépett hatályba, 90 nappal a ratifikáció után. A szakértők szerint az Orosz Föderáció által a megállapodás időtartama alatt felhalmozott kvóta meghaladja a 6 milliárd tonnát szén-dioxid-egyenértéket.
A szerződés ellenzői úgy vélik, hogy az ország meg fogja tenninehéz egyszerre növelni a termelést és javítani annak szerkezetét, miközben megtagadják a gáz- és olajtermelés szakosodását. Így a Kiotói Jegyzőkönyvben foglalt feltételek teljesítése lelassítja az ország gazdasági fejlődését, és akár a termelés visszaeséséhez és a gazdasági potenciál csökkentéséhez is vezethet.
A megállapodás támogatói megjegyzik, hogy a megfelelés megfelelA Kiotói megállapodás feltételei ösztönözni fogják a gazdaság modernizálását külföldi befektetések vonzása révén, valamint a „tiszta” iparágak fejlesztését. Ezenkívül ez további pénzügyi forrásokat fog biztosítani a kvóták kereskedelme révén.
A Kiotói Megállapodás ebben az évben ér véget. Három évvel később helyébe új dokumentum lép, amelyet 2009 decemberében a koppenhágai tárgyalások során megvitatták.
