/ / A tanulási folyamat lényege - a didaktika alapja

A tanulási folyamat lényege a didaktika alapja

A tanulási folyamat a tanár és a hallgató együttes tevékenysége, amelyet az utóbbi fejlesztésére, nevelésére és oktatására hajtanak végre.

Tanulási nézetek a didaktika fő témája. Ezt a tantárgyat is nevezzük oktatási vagy didaktikai folyamatnak.

Mi a tanulási folyamat lényege?

Az edzést a következő tulajdonságok jellemzik:

- fókuszálás;

- karakter fejlesztése és nevelése;

- kétoldalú felépítés (képzés - oktatás);

- tájékozódás a hallgató életkorának alakulásáról és törvényeiről;

- közös természet;

- alávetés a tervezéshez;

- a tanár vezető szerepének elismerése.

A tanulás logikus, azaz betartja a törvényeket. Ezért kutatásra szolgál, ellenőrizhető és előrejelezhető.

A didaktikai folyamat logikai alapja

A tanulási folyamat logikáját annak lényege diktálja.Ez a logika a hallgató kognitív tevékenységének irányától függ. Ezt az oktatási folyamat céljai és céljai, a hallgató felkészültségének szintje, életkora és a felhasznált oktatási anyagok jellemzői szabályozzák.

Az általános és középiskolai oktatási folyamatok eltérő logikai megközelítést igényelnek.

Az általános iskolában a tanulási folyamat lényege a kognitív tevékenység elemeinek bevezetését igényli a következő sorrendben:

  • meghatározott jelenségeket és tárgyakat érzékelnek;
  • képviseletek alakulnak ki;
  • a nézeteket összegzik;
  • általános fogalmak alakulnak ki.

Az oktatási folyamat logikája kissé másképp épül felközép- és középiskolában. Konkrét tárgyak és jelenségek megértésével a hallgatók megfontolják a tudományos fogalmakat és gyakorolják az alapelvek tanulmányozását.

Az ellentmondások mint a tanulási folyamat lényegének megnyilvánulása

A tanulási folyamat ellentmondásokra épül,mert rendkívül sokrétű és összetett. Maga a képzés folyamatainak tulajdonsága - az idő múlásával - nem más, mint az ellentmondások folyamatos felmerülése és megoldása.

A tanulás ellentmondásos természetének egyik legszembetűnőbb megnyilvánulása a következő.

A képzés során gyakorlati és kognitív feladatok merülnek fel, amelyeket a hallgatónak meg kell oldania.

A hallgatók viszont megvannaksaját értékek a világgal való kapcsolat, mentális fejlődés, ZUN szint (tudás, készségek). Ezeknek a tulajdonságoknak a tartalma bonyolultabb és összetettebb lehet, mint a feladatok tartalma, ekkor ellentmondások merülnek fel a tanulás során.

Amikor a tanulás valósága érthető és viselhetőrutin, az ellentmondások nem mutatják ki magukat. De érdemes egy olyan feladat elvégzése, amely megköveteli egy teljesen új tapasztalat és tudás elsajátítását, mivel az ellentmondások nyilvánvalóak. Megoldásukhoz a hallgatónak fel kell vennie a kapcsolatot a tanárral, mert önmagában nem képes ismeretlen anyag elsajátítására.

Három feltétel létezik, amelyek mellett a tanulási folyamat lényege közvetlenül ellentmondásaiban nyilvánul meg:

  • a hallgató rájön, hogy az ellentmondást meg kell oldani;
  • a problémamegoldás a hallgató számára a képességeinek fejlesztésének egy adott szakaszában elérhető;
  • az ellentmondás egy természetes kapcsolat az ellentmondások általánosabb láncában, amelyeket egymás után kell megoldani.

E feltételek mellett az ellentmondás képezi a tanulás hajtóerejét.

A modern pedagógiában a tanulást a neveléssel szoros összefüggésben tekintik.

Az nevelési folyamat lényege követelménya hallgató, hogy elsajátítsa a kultúrát teljes egészében, valamint személyes képességeire és hiteire támaszkodva. Így a tanulási kultúra fejlesztése önmagában már része az oktatási folyamatnak.

A tanulás jelensége és az oktatási folyamat felépítése

A tanulási folyamat lényege sehol sem nyilvánvalóan nyilvánvalóan, mint annak felépítése. Ez a tanulás struktúráját képviseli az elemek kölcsönhatásában, összekapcsolódásában és egységében.

A tanulási struktúra leírásában ezek a komponensek vannak a legpontosabban felsorolva:

- az eredmények értékelése (a tanulási eredményt összehasonlítják a korábban kitűzött céllal);

- ellenőrzés és szabályozás (az oktatási folyamatot nyomon követik és szükség szerint módosítják);

- az érzelmek és az akarat kezelése (a felelősségvállalás és a kognitív érdeklődés fennmarad az oktatási folyamatban);

- gyárthatóság (az oktatási technológiákat a tevékenységek ismerete mellett használják);

- informativitás (az oktatás lényeges rétege azonosul);

- szükségletek (a tapasztalatok és ismeretek átadására és érzékeltetésére) és a motívumok (tanítás és tanulás) jelenléte;

- a hallgatók fejlesztésére, nevelésére és oktatására vonatkozó célok és célok jelenléte.

Így látható, hogy az oktatási folyamat lényege a jelenség minden szempontjából sokrétű.

tetszett:
0
Népszerű hozzászólások
Lelki fejlődés
élelmiszer
y