A szabadság fizetésének kiszámítása távozáskora T-61 egységes forma kitöltésével készülnek Használata nem kötelező, de lehetővé teszi a szükséges adatok megszervezését és a hibák valószínűségének csökkentését.
Mindenekelőtt ezt a dokumentumot írják beaz elbocsátás hónapját megelőző 12 hónapos számlázási időszakra felhalmozott fizetésekre és egyéb kifizetésekre vonatkozó információk. A szabadság összegének kiszámítása a következő javadalmazás összegén alapul: fizetés, juttatások és bónuszok, amelyek a munkaszerződés vagy a vállalkozás belső szabályozási jogi aktusa szerint felhalmozódtak (például a bónuszra vonatkozó rendelkezés). Ugyanakkor a szociális kifizetéseket, az anyagi támogatást, az ajándékokat, a polgári jogi szerződések alapján történő kifizetéseket, a munkaszerződés által nem szabályozott egyszeri bónuszokat nem veszik figyelembe.
Ezután meg kell határoznia a nyaralás élményét -a számlázási időszakban kidolgozott napok száma. A számítás során figyelembe kell vennie: munkaidőt, betegszabadságot, fizetett szabadságot, legfeljebb 14 napos szabadságot, szülési szabadságot, jogellenes elbocsátás vagy hivatalból való lemondás miatt a munkából való távolmaradási időt. A távollétet, a munkából való jogszerű felfüggesztést, a 14 napot meghaladó részleges szabadságot, a szülői szabadságot (kivétel a részmunkaidőben dolgozó nők kivételével) nem kell figyelembe venni.
Az O szolgálati idő meghatározásához használja a következő képletet: O = 29,4 *
+ H;ahol 29,4 az átlagos éves napszám; P - a teljes kidolgozott hónapok száma; N - a részmunkaidős hónapokban vett naptári napok figyelembe vétele. Ebben az esetben a H mutatót a következőképpen kell kiszámítani: H = 29,4 / H1 * H2; ahol H1 a hiányosan kidolgozott hónap naptári napjainak száma; H2 - a ledolgozott napok száma.
A nyaralási díj kiszámítása magában foglalja a SZ átlagos napi jövedelmének kiszámítását is, amelyet két képlet segítségével lehet megtenni.
Abban az esetben, ha a munkavállalónak nincs olyan ideje, amely nem szerepel a szabadság időszakában, a számítást az alábbiak szerint kell elvégezni: SZ = S / P / 29,4;
ahol C a díjazás összege a számlázási időszakban;
P - a teljes kidolgozott hónapok száma.
A hiányos periódusok eltérő számítási sorrendet sugallnak: SZ = C / (29,4 * P + H);
C - a számlázási időszak díjazása;
P - a teljes kidolgozott hónapok száma;
N - naptári napok hónapokban hiányosan dolgoztak ki.
Ezután meghatározzuk a fel nem használt D napok számát:
D = P / 12 * PI;
ahol P a nyaralás időtartama (általában 28 nap);
P - a teljes kidolgozott hónapok száma;
És - a korábban megadott nyaralási napok száma.
Fontos figyelembe venni azt a hónapot, amelybena munkanapok legalább felében dolgozott, teljesnek tekinthető. Ha a munkavállaló kevesebb mint felét dolgozott, akkor ezt a hónapot ki kell számítani a számításból. A nyaralási napok számának kiszámítása gyakran egész számot eredményez. Ezt változatlanul kell hagyni vagy felfelé kell kerekíteni.
A vakáció kiszámítása a következő képlet alapján történik:
K = C3 * I;
ahol K a szabadságért járó kompenzáció összege;
SZ - átlagos napi jövedelem;
És - a korábban megadott nyaralási napok száma.
A T-61 űrlap emellett tartalmaz egy táblázatot a munkavállalói juttatások kiszámításához, amely tükrözi a szabadság és a visszatartott személyi jövedelemadó elhatárolt összegét.
A vállalkozások gyakorlatában gyakori esetelbocsátás vakáción. Ilyen helyzetben a számviteli szabályokkal összhangban a könyvelőnek kártérítést kell fizetnie mind a ledolgozott órákért, mind az elbocsátást megelőző szabadságért. Tehát, ha annak időtartama 28 nap, akkor egy további 2,33 napot, amely a nyaralás alatt halmozódik fel, hozzá kell adni a szabadság fizetésének kiszámításához. Hozzá kell tenni, hogy a munkavállalónak joga van 28 napos szabadságra 11 hónapos munka után. Így a teljes szabadságért kompenzációt kaphat 10,5 munkaórát követően.
